2015. május 30., szombat

Alkalmi munkavállalás adózása a munkavállalónál

Sok cég, elsősorban munkaerő-közvetítők esetében népszerű foglalkoztatási forma az alkalmi munkavállalás.
A gyakorlatban lehet olyan megoldásokkal találkozni, hogy egy éven belül több cég is alkalmi vagy idénymunkát biztosít a munkavállaló számára amellett, hogy teljes munkaidős munkát is végez az illető. Jellemzően mind a „fő” munkáltató, mind pedig az „alkalmi” foglalkoztatók ugyanabból az érdekkörből kerülnek ki.
A konstrukció munkáltatók számára kínált előnyei nyilvánvalóak. De mi a helyzet a munkavállalóval?
A jelenlegi írás az adózási következményeit vizsgálja meg a magánszemélynél ezzel segítve az adóbevallás helyes elkészítését.
Röviden áttekintjük az alkalmi munka lényegét, utána az adóbevallásnál kitérünk az SZJA bevallás kitöltésére, illetve az adó megfizetésének lehetséges módjaira is.

Az alkalmi munkáról röviden

Az alkalmi munka hivatalos neve: egyszerűsített foglalkoztatás. Két módon létesíthető így munkaviszony:
  • Mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára
    • Ebben az esetben azonos felek között a munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.
  • Alkalmi munkára
    • Ebben az esetben a munkáltató és a munkavállaló között a munkaviszony
      • összesen legfeljebb öt egymást követő naptári nap, és
      • egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári nap, és
      • egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári nap lehet.

Bevallási kötelezettség

Főszabályként a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét elektronikus úton havonta az ún 08-as számú nyomtatványon, a tárgyhót követő hó 12. napjáig teljesíti.
Ez azt jelenti, hogy az Adóhatóságnak tudomása van a magánszemélyeknek kifizetett jövedelmekről, ezek bekerülnek a rendszerébe, és ún. kontroll-adatként szolgálnak majd a benyújtott SZJA bevallások adataihoz képest.
Itt el is érkeztünk a bevallás teljesítésének kérdéséhez.

Alkalmi munka személyi jövedelemadó vonzata, SZJA bevallás kitöltése

Nem kell feltüntetni az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételét a személyi jövedelemadó bevallásában (vagyis a bevételnek nincs adóköteles jövedelemtartalma), ha az ebből származó bevétel nem haladja meg a mentesített keretösszeget. Ha más adóköteles jövedelme nincs, akkor bevallást sem kell benyújtani.
Mi az a mentesített keretösszeg?
Az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma szorozva az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy - ha a munkavállaló alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár - a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegével.
Ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel meghaladja a mentesített keretösszeget, akkor adóköteles jövedelem keletkezik. Az SZJA bevallásban a bevételnek a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell szerepeltetni a munkaviszonyból származó jövedelem soron. Amennyiben más munkaviszonyból származó jövedelem is van más munkáltatótól, akkor természetesen ehhez hozzá kell azt adni.
A munkáltató jellemzően nem fog év közben adóelőleget levonni. Ez két kellemetlen ténnyel szembesíti a munkavállalót:
  • Év közben főszabály szerint a magánszemélynek is adóelőleget kell(ene) fizetnie, amennyiben ezt a kifizető nem teszi meg.
  • Év végén a bevallás kitöltése után még fizetendő SZJA kötelezettsége keletkezik.

Javaslatok

Amennyiben adótartozás keletkezik, az alábbiakat tudjuk javasolni:
Kérjen részletfizetési lehetőséget, amit a bevallással egyidejűleg tehet meg, legfeljebb 6 havi részlet kérhető. Fontos, hogy ebben az esetben is az első részlet már a bevallás benyújtásának határidejével (május 20.) esedékessé válik.
A részletfizetési kérelem határidejének elmulasztása jogvesztő. Ez azt jelenti, hogy május 20. után már nem kérhető. Így ha valaki elkésve nyújtja be a bevallását, az már nem élhet ezzel a lehetőséggel. Ebben az esetben sincs veszve minden. A bevallás benyújtása után ún. fizetési kedvezmény kérhető a részletfizetés érdekében, ám ez sokkal bonyolultabb eljárás, és akár vissza is utasíthatja az Adóhatóság.

Összefoglalás


  • Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony kedvező forma a munkáltatók számára.
  • Az így szerzett bevételt nem szabad „eltitkolni” az Adóhatóság elől, minden esetben valljuk be, mert a Hatóságnak a munkáltató által teljesített havi rendszeres bevallások által tudomása van ezekről a bevételekről.
  • Az alkalmi és idénymunka nem minden esetben lesz adóköteles magánszemélyeknél. Van egy ún. mentesíthető keretösszeg.
  • Ha adótartozás keletkezik, arra automatikusan, fizetési kedvezményi eljárás nélkül kérhető részletfizetés a bevallásban.
  • Az alkalmi munkavállalás nem jogosít pénzbeli egészségügyi ellátásokra (pl. táppénz, baleseti táppénz)
  • Ha nem vagyunk biztosak, hogyan töltsük ki az adóbevallást, illetve nem tudjuk kifizetni az adótartozást, forduljunk szakemberhez a büntetés és a végrehajtás kockázatának elkerülése érdekében.

További információ a www.whisperingtree.hu weboldalon.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése