2015. július 21., kedd

Könyvelőváltás

Könyvelőváltás

Könyvelőváltás okai

A könyvelőváltás legfontosabb okai az alábbiak lehetnek:
·         Tulajdonosi struktúra vagy az ügyvezetés változása
·         A cég működési helyének (székhely, telephely) megváltozása, a tulajdonos, ügyvezető máshova költözése
·         A cég működésének növekedése, csökkenése, esetleg megszűnése
·         Minőségi kifogások a könyvelői munkával szemben
·         Költségcsökkentés

Tulajdonosi struktúra vagy az ügyvezetés változása

A tulajdonosi struktúra és/vagy az ügyvezetés megváltozása általában egyfajta „bizalomvesztéssel” járó esemény. Ennek eredménye előbb vagy utóbb – függetlenül a könyvelés minőségétől – új könyvelő keresése.

Az ilyen döntések mögött elsősorban nem minőségi kifogások, hanem az emberi természet húzódik meg: egész egyszerűen az új tulaj vagy ügyvezető jobban bízik a saját választásában.

A cég működési helyének (székhely, telephely) megváltozása, a tulajdonos, ügyvezető máshova költözése

A cég elköltözése, szimplán praktikussági okokból, azt eredményezheti, hogy új, helyileg közelebb lévő könyvelőt keresnek. Pénzügyekben a kialakult bizalom, lojalitás nagyon fontos, ezért általában az ilyen döntést alaposan meg kell fontolni.

A cég működésének növekedése, csökkenése, esetleg megszűnése

Előfordulhat, hogy a cég olyan jelentős növekedésnek indul, hogy a tevékenysége egyszerűen „kinövi” a könyvelőt.

Különösen igaz ez az ún. projektcégekre, amelyek egy-egy beruházás érdekében akár évekig is működhetnek jelentős gazdasági tevékenység és alkalmazotti létszám nélkül. Miután a projekt elkészül, a cég elindul, és a gazdasági folyamatok robbanásszerűen megnőnek, amit az aktuális könyvelés már nem bír el.

Minőségi kifogások a könyvelői munkával szemben

Sajnos az egyik leggyakoribb ok a könyvelő leváltására a minőségi kifogás. Már évek óta tendencia a piacon a devalvalódás, vagyis a szakma sajnálatos elértéktelenítse.

Egyre olcsóbban, egyre többen, szinte önköltség alatt vállalnak munkát. Ennek eredménye a futószalagos tömegkönyvelés, az Ügyfél háttérbe szorulás, a konzultáció teljes hiánya, a túlvállalás.

Szomorú folyamat ez, mivel háttérbe szorítja a minőségi könyvelést és hamis képet fest a szakmáról az Ügyfelek számára.

A könyvelés igen jelentős szakmai felkészültséget igénylő, felelősségteljes, komplex munka. Hogy megéri-e ezért többet fizetni? A bírságok és egyéb hátrányos jogkövetkezmények (eltiltás, mögöttes felelősség) mindenki döntse el maga.

Az viszont tény, hogy a hibás minőségű könyvelés kijavítása sokkal drágább megoldás, mint a folyamatos, megfelelő színvonalú munka.

Mik lehetnek a tünetei a rossz minőségű könyvelési munkának?

·         A könyvelést végző személy kompetenciájának hiánya
·         Felszólítások, mulasztások, bírságok
·         A rendszeres konzultáció hiánya, a könyvelő rendszeresen elérhetetlen
·         A könyvelési anyagok hiányossága
·         Csupán a legszükségesebb feladatok elvégzése, „tömegmunka”, „túlvállalás” érzet, minden az utolsó időre marad

Költségcsökkentés

A könyvelőváltás utolsó, de igen jellemző okaként említhető meg a költség csökkentése, vagyis olcsóbb megoldás megkeresése hasonló könyvelés színvonal mellett.

Az alacsonyabb könyvelési díj nem minden esetben megy a minőség rovására, ám általában elmondható, hogy az igen alacsony, önköltséget is alig elérő díjak gyanúsak lehetnek.

A könyvelőváltás lebonyolítása

A könyvelőváltásnak alapvetően az alábbi főbb lépései vannak:
·         Új lehetősége keresése, ajánlatkérés
·         A döntés meghozatala
·         A szerződés felmondása, megszüntetése közös megegyezéssel, szerződés az új könyvelővel
·         A könyvelési anyagok átvétele, átadása
A könyvelési anyagok átvételénél – laikuskén - az alábbiakról győződjünk meg:
·         Vevő, szállító, bank, pénztár bizonylatok megléte minden üzleti évben, rendezett formában lefűzve
·         Beszámolók, adóbevallások megléte
·         Aktuális adótartozás összegének ellenőrzése NAV-val és helyi önkormányzatokkal szemben is
·         Főkönyvi kivonat, főkönyvi leltár megléte
·         Átadás-átvételi jegyzőkönyv felvétele, amely részletesen (nem nagyvonalakban!) tartalmazza az átvett iratok meglétét
A főkönyvi leltár egy nagyon fontos, de szinte minden esetben hiányzó dokumentum. Ez nem más, mint a mérlegszámlák egyenlegének részletezése jellegüknek megfelelően.

A NAV tartozás pl. igazolható egy online folyószámlával, a vevőkövetelések a vevő analitikával, a bank az utolsó banki kivonat egyeztetésével stb.

Az „izgalmasabb” főkönyvi számlák ebben az esetben az egyéb követelések, kötelezettségek értéke.

Mire figyeljünk a főkönyvi kivonatnál, főkönyvi leltárnál?
·         A pénztár ne legyen túl magas
·         A banki egyenlegek egyezzenek
·         A vevő, szállító analitika egyezzen a főkönyvvel
·         A tárgyi eszközök, immateriális javak nyilvántartása egyezzen a főkönyvvel
·         Ne legyen a könyvekben jelentős összegű tagi hitel. Sajnos a könyvelők gyakran ezt automatikusan, az Ügyfél megkérdezése nélkül lekönyvelik
·         Az egyéb követelések, kötelezettségek, előlegek ne legyenek túl magasak, illetve egyenlegük legyen alátámasztható
·         Ne legyenek függő, hibás, rendezendő tételek, illetve egyenlegük alátámasztott legyen
·         Ne legyen negatív a saját tőke, illetve ne legyen a saját tőke a kötelező minimális jegyzett tőke értéke alatt

A könyvelőváltás ideális időpontja

A könyvelőváltás nem kockázatmentes, ezért nincs igazán megfelelő időpontja, de általánosságban elmondható, hogy a váltásra a legmegfelelőbb helyzet egy adott üzleti év lezárását követő rövid időszak. Ekkor minden nyilvántartás megvan, a leltárak ellenőrizhetők, a felelősség az új könyvelés és a régi könyvelés között egyértelműen meghatározható.

Az év közbeni könyvelőváltás általában nem ajánlható, mivel itt felmerülhet a tárgyév újrakönyvelésének szükségessége.


A fentiek elsősorban egy „tervezett” könyvelőváltásra vonatkoznak, kényszerhelyzetben, vagy rossz minőségű szolgáltatás esetén a váltást nem szabad halogatni, függetlenül annak költségétől. Ezek a költségek messze alacsonyabbak, mint a bírságok vagy az egyéb hátrányos jogkövetkezmények hatásai.

Látogassa meg weboldalunkat is: www.whisperingtree.hu

2015. június 4., csütörtök

Egyszerű megoldás több könyv (IFRS, US GAAP) szerinti könyvelésre

Külföldi vállalkozások hazai leányvállalatainál szinte minden esetben felmerül, hogy a könyveiket nem csak a magyar szemléletben, hanem a saját anyaországuk szabályai szerint is látni szeretnék.
A leggyakoribb eset, hogy ezek a cégcsoportok nemzetközi tőzsdén is jegyzettek, ami alapvetően kétféle könyvelési szemléletet vet fel:
  • IFRS
  • USGAAP
A megfelelő könyvelési megoldás kialakítására az alábbiakat érdemes figyelembe venni:
  • Az Ügyfél igényei
  • A könyvelőszoftver által nyújtott lehetőségek

Az Ügyfél igényei

Az Ügyfél igényei minden esetben meghatározóak a könyvelési rendszer kialakításánál. A legtöbb esetben már kész főkönyvvel vagy beszámoló/report sémával érkeznek, amelyhez hozzá kell igazítani a magyar könyvelés által előállított információkat.

A könyvelő szoftver által nyújtott lehetőségek

Ezek igen szerteágazóak lehetnek. Vannak programok, amelyek támogatják a másodlagos főkönyvi számok megadását, vannak, amelyekben egyszerre több könyvet is lehet vezetni párhuzamosan, azonban az egyszerűbb, általánosan elterjedt programok erre – érthető okokból – nem alkalmasak.
Szükségessé válhat azonban egy hatékony és olcsó megoldás az ilyen helyzetek kezelésére is. Rövid írásunk ebben próbál támpontot, segítséget nyújtani.
A könyvelőszoftver által nyújtott lehetőségektől függetlenül az alábbi lépéseket kell elvégeznünk:
  • Döntés az elsődleges és másodlagos könyvekről
  • Adatkocka létrehozása, tranzakciók rögzítésének kialakítása
  • Megfeleltetés a külföldi főkönyvi/reporting sturktúrának, vagyis a „mapping”

Döntés az elsődleges és másodlagos könyvekről

Ezt a lépést minden esetben meg kell tennünk. Mit jelent az elsődleges, illetve másodlagos könyv?
Elsődleges könyvelési könyv (primary book):
a gazdasági események elsődlegesen ebbe a könyvbe kerülnek könyvelésre

Másodlagos könyvelés könyv (secondary book):
a gazdasági események a másik ország szemlélete szerint kerülnek ide könyvelésre
A választási lehetőségek az alábbiak:
  • Elsődleges magyar, másodlagos IFRS vagy US-GAAP könyv (primary: local, secondary: international) Ebben az esetben a tranzakciókat elsődlegesen a magyar szabályok szerint könyveljük le, a külföldi könyvelés a másodlagos könyvben történik
  • Elsődleges IFRS vagy US-GAAP könyv, másodlagos magyar (primary: international, sedondary: local). Ebben az esetben a gazdasági eseményeket a külföldi szabályok szerint könyveljük, és csak utána rögzítjük a magyar szerint

Adatkocka létrehozása, tranzakciók rögzítésének kialakítása

Az elsődleges-másodlagos könyvek meghatározása után az adatkockát kell létrehoznunk, amely egyben meghatározza a tranzakciók rögzítésének módját is.
Lehetőségek:
  • Minden tranzakciót lekönyvelünk minden könyvben
  • Az elsődleges könyvben lekönyveljük a tranzakciót, a másodlagos könyvben csak a különbségeket könyveljük (a két szemlélet szerinti különbségeket), amennyiben ilyenek vannak
Az első megoldás meglehetősen munkaigényes, ezért a továbbiakban a második lehetőségre koncentrálunk. Erre a gyakorlatban az is lehetőséget ad, hogy a napi gazdasági események tekintetében a magyar, illetve a nemzetközi szabályok egyeznek.
A tranzakciókat el kell különítenünk egymástól (a gyakorlatban erre is több megoldás kínálkozik pl. munkaszám, költségviselő, külön számlaszám, vagy akár egy külön Excel vezetése), ezzel valójában három adathalmaz jön létre:
  • A közösen értékelt tranzakciók
  • A csak a magyar szabályok szerint könyvelt tranzakciók
  • A csak a nemzetközi számviteli szabályok szerint könyvelt tranzakciók
Az alábbi egyszerű összefüggés segítségével gyorsan tudunk főkönyvet lekérdezni:
  • Magyar főkönyv = Közös tranzakciók + Csak magyar tranzakciók
  • Nemzetközi főkönyv = Közös tranzakciók + Csak nemzetközi tranzakciók

Megfeleltetés a külföldi főkönyvi/reporting sturktúrának, vagyis a „mapping”

Ez a lépés nem más, mint a magyar főkönyvi számok megfeleltetése a külföldi főkönyvi vagy reporting struktúrának. Itt arra kell ügyelni, hogy az egyes kategóriák egyértelműen, átfedésmentesen kapcsolódjanak. Pl. amennyiben az Ügyfél a cégtelefon adó költségeit a „communication cost” soron szeretné látni, úgy egy aggregált, „természetbeni juttatások adója” főkönyvi szám nem lesz elég az egyértelmű összekapcsoláshoz.
A jó mapping kialakítása már-már művészet, mindenesetre jelentős szakmai tapasztalatot igényel, illetve annak előre látását, hogy milyen következményekkel jr Törekedjünk arra, hogy a lehető legegyszerűbb, legtisztább stuktúrát tartsuk az átláthatóság érdekében, ezen felül hagyjunk „hézagokat” a struktúrában, olyan bővítésre alkalmas helyeket, amik a későbbi változások lekérdezését lehetővé teszik. Pl. ha már minden anyagköltség alszámlát kihasználtunk (511-519 főkönyvi számok), akkor egy újabb, hasonló besorolású anyagköltség esetén ezt már nem tudjuk leképezni csak a főkönyvi struktúra megbontásával (pl. 5111 létrehozatalával).
Amennyiben a könyvelő program nem támogatja ezt a megoldást, akkor tökéletesen megoldható a feladat Excelben is. A mapping folyamatos átnézése, felülbírálása, pontosítása elengedhetetlen.

Gyakorlati példák a fentiekre

Elsődleges magyar könyv
Másodlagos IFRS könyv
A tranzakciók a könyvelési programban rögzítve vannak, az elkülönítésre a munkaszám mező szolgál, amelynek értékei az alábbiak lehetnek:
  • Üres = közös tranzakciók
  • HU = csak magyar tranzakciók
  • IFRS = csak IFRS tranzakciók
A megfeleltetés („mapping”) egy Excel fájlban van elmentve. Példa:
§         Magyar besorolás: 8672 Cégautó adó
§         Külföldi besorolás: 00245-CAR Car expenses
A főkönyv elektronikus exportja után, az FKERES (VLOOKUP) függvény a mapping elkészíti a külföldi főkönyvet/reportot. További változtatásokra nincs már szükség.
Persze adódik olyan lehetőség is, hogy a külföldi tranzakciókat az Excelben könyveljük, pl. úgy, hogy a magyar főkönyv az egyik fülön van, a különbségek egy másik fülön, a mapping egy harmadikon, és a háromból összeáll a külföldi szerinti report. Ennek a módszernek a hátránya, hogy az adatok nem integráltak, nem találhatóak meg a könyvelő programban.
Néha azonban ez a megoldás lehet a kedvezőbb a gyakorlatban, mert egyszerűbb gyorsabb, másolható (CTRL+C, CTRL+V) „könyvelést” tesz lehetővé.
A fentiekből is látszik, hogy a két könyv szerinti könyvelés nem egyszerű feladat, és ha nem előzi meg a számviteli rendszer megfelelő felépítését, akkor később igencsak összekuszálódhatnak a szálak.
Látogasson el weboldalunkra is: www.whisperingtree.hu

RLB használat felsőfokon - 1. rész

Egyedi reporting (jelentés) megoldások olcsón, egyszerűen

Az RLB Kettős Könyvviteli rendszer egy igen népszerű könyvelőprogram, amely egyszerűségéről, könnyen kezelhetőségéről, rugalmasságáról híres. Felmerül azonban a kérdés, hogy nagyobb cégek információigényeit, komolyabb könyvelési feladatokat (pl. vezetői számviteli megoldások, külföldi számlaszámoknak való megfeleltetés) el tud-e látni.
Erre a kérdésre a választ ne magában az RLB program felhasználói felületében keressük, hanem a program által biztosított adatbázis összetettségében.
Ha kicsit mélyebbre ásunk, akkor felfedezhetjük, hogy a program még annál is rugalmasabb, mint amilyennek először látszott, ehhez csupán néhány – nem mellesleg olcsó és egyszerű – trükkre van szükségünk.
Az alábbiakban egy egyszerű reportot fogunk összeállítani a következő lépéseken keresztül:
  • Az RLB adatbázishoz való lekérdezésszintű hozzáférés beállítása
  • A lekérdezés elkészítése
  • A report megjelenítése Excelben
(A cikk feltételezi, hogy rendelkezünk MS Office programcsomaggal)

Az RLB adatbázisához való lekérdezésszintű hozzáférés és beállítása

Az RLB Visual FoxPro adatbázisban íródott. Ehhez lekérdezés szinten hozzá tudunk férni az ODBC (Open Database Connectivity) segítségével. Nagyon fontos, hogy ez lekérdezés, tehát semmi esetben sem járhat az adatok módosításával!
§         Nyissuk meg az odbcad32 nevű programot (Start menü ® Futtatás ® „odbcad32”), az alábbit kell, hogy kapjuk:
§         A Hozzáadás menü segítségével adjuk hozzá a kívánt cég kívánt évét (az RLB minden cég minden üzleti évének külön adatbázist nyit). A hozzáadás módjánál a Free Table Directory opciót válasszuk
 




A fájlok a WINKONYV\KETTOS\Cég neve + év könyvtárban találhatók, példánkban a „gyárilag” járó minta 2011 adatbázist fogjuk használni az alábbiak szerint:

A lekérdezés elkészítése

Keressük meg az MSQRY32 programot a Microsoft Office könyvtárunkban, és indítsuk el.
Készítsünk egy új lekérdezést, ehhez válasszuk a most elkészített adatbázis-kapcsolatunkat. Ekkor megjelenik az adatbázis fizikai szerkezete:
Egy egyszerű főkönyvi kimutatás fogunk készíteni. Ehhez a „contir” és „foktorzs” táblákra lesz szükségünk. Ezekből válasszuk ki az alábbi mezőket:
A program nem fogja tudni összekapcsolni a táblákat, ezt nekünk kell megtennünk oly módon, hogy a megjelenő két táblából a foktorzs tábla fokszam mezőjét ráhúzzuk a contir tábla fsz mezőjére. Ezzel a két táblát egy-a-több relációba kapcsoltuk.
Ha jól dolgoztunk, akkor a valami hasonlót kell, hogy kapjunk:
Mentsük el a lekérdezésünket (ezt ezek után már nem kell újra szerkesztenünk)

A report megjelenítése Excelben

Nyissuk meg az Excel-t, és válasszuk a külső adatok átvételének lehetőségét. Nyissuk meg az elmentett lekérdezésünket. Az adatok szinte azonnal megjelennek az Excel táblában. Ezek az adatok dinamikusak, tehát frissíthetők. Ez azt jelenti, hogy az adatbázis változásával (könyveléssel) együtt azonnal megjelennek a változások.
Három opciónk van a továbbiakat tekintve:
§         A nyers adatokat úgy használjuk, ahogy vannak
§         A nyers adatokból PIVOT-ot (jelentést) készítünk
§         A nyers adatokat „kihagyva” egyből PVIOT-ot készítünk
Az ebből adódó elemzési, hibakeresési, kimutatási lehetőségek azt gondolom, önmagukért beszélnek. Cikkünk folytatásában pár ilyen megoldást fogunk bemutatni.
Látogassa meg weboldalunkat is:
Alapítástól az megszűnésig | Whispering Tree

2015. június 1., hétfő

Cégek eladása

Cégeladás okai

A cégeladás minden esetben egyéni döntés kérdése, arra jogszabály senkit sem kötelez. Az okok változatosak lehetnek, az alább felsorolunk néhány tipikus élethelyzetet:

  • A cég már nem folytat tevékenységet, csak viszi a pénzt a fenntartása, de nem termel bevételt, ezért okafogyott és költséges fenntartani ezt az állapotot
  • Jelentős piacvesztés
  • Ki nem fizetett követelés
  • Peres eljárás
  • Nem jöttek be azok az várakozások, amire a céget alapították
  • Az a feladat/projekt, amire a cég létrejött, lezárult
  • Személye okok (válás, betegség, külföldre utazás, elhelyezkedés más helyen)
Amennyiben a cégünk már terhes számunkra, ne húzzuk az időt, mert egy nem működő cégnek is vannak adminisztratív feladatai (könyvelés, beszámoló, adóbevallások), illetve kötelezett lehet egyes adók fizetésére (pl. gépjármű adó, cégautó adó), ezen felül a vagyon értéke is csökken az idő előre haladtával.

Amennyiben a cég adminisztratív feladatait nem teljesítjük, akkor jelentős bírságokra, adószám felfüggesztésre számíthatunk, az ajánlott küldemények át nem vétele pedig törvényességi felügyeletet, illetve kényszertörlést vonhat maga után.

Összességében elmondható, hogy a cégügyeket nem szabad húzni, minél előbb el kell varrni a szálakat.

Cégeladás menete

A cégeladás általában az alábbi lépésekből áll:

  • A cég eladásának eldöntése
  • A cég eladásról szóló döntés hivatalossá tétele (a társaság legfőbb szervének határozata)
  • A cég átvilágítása, állapotának felmérése, hiányzó adminisztratív, adózási, számviteli stb. feladatainak elvégzése
  • Dokumentumok összegyűjtése, listázása
  • A vevő felkutatása
  • A cég helyzetének ismertetése, a vagyon bemutatása, megegyezés a feltételekben, árban, felelősségben
  • A cégeladás lebonyolítása ügyvéd előtt
  • A cég dokumentumainak, vagyonának átadása

Cégeladás adózással, tartozással, tagi kölcsönnel

Felmerülhet a kérdés, hogy a céget lehet-e eladni tartozással, illetve tagi kölcsönnel. Jogilag ennek nincs akadálya, azonban itt már több szempontot is figyelembe kell venni:

  • Az új tulajdonos kérheti, hogy a könyvekben nem szereplő tartozásokért az eladó vállaljon felelősséget
  • Az eladó felel azokért az utólag bekövetkezendő tartozásokért, amelyek az ő tevékenysége idejéből erednek
  • Az új tulajdonos kérheti a cég „nullázását”, vagyis annyi pótbefizetést, kölcsönt, egyéb tőkésítést, amely a kötelezettségekre fedezetet nyújt
  • Az új tulajdonos kérheti a tagi kölcsönről, illetve egyéb taggal szemben fennálló tartozásról való végleges lemondást (elengedést)
Miért érné meg ennek ellenére bárkinek is egy ilyen céget megvenni?
Ennek okai az alábbiak lehetnek:

  • Az új tulajdonos már megalapított céget szeretne venni, megkötött szerződésekkel, több éves múlttal (pl. banki hitel, pályázat elnyerése miatt)
  • Az új tulajdonos hatékonyabban tudja behajtani a jogos követeléseket
  • A peres eljárásokat hatékonyabban tudja vinni, annak várható haszna érdemessé teheti a céget az átvételre
  • A vagyont az új tulajdonos gazdaságosabban tudja hasznosítani, illetve a vételárnál kedvezőbben tudja értékesíteni
  • Az új tulajdonosnak jelentős tapasztalata van a cégek adósságainak átütemezésében, fizetési könnyítési eljárások lebonyolításában, ezért a céget a jövedelemtermelő képesség helyreállításáig kedvezőbb helyzetbe tudja hozni

Cégeladás adózása

Magánszemélyekre általános szabály, hogy csak abban az esetben kell adózni, amennyiben az eladási ár az eredeti tulajdonos által befektetett összeget, valamint az évek során felhalmozott eredményt (összesen: saját tőke) meghaladja.

Magyarul: amennyiben többet fizetnek a cégért, mint amennyit a könyvekben kimutatott vagyonának kötelezettségekkel csökkentett értéke képvisel.
Veszteséges vagy tartozásokkal rendelkező cégek esetében tehát nagy eséllyel nem kell az eladónál adófizetési kötelezettségre számítani.

Amennyiben a céget cég értékesíti, úgy az adózás a társasági adó keretében történik. Az adó alapját itt a befektetés könyv szerinti értéke, illetve a kapott ellenérték különbözete adja. Veszteséges vagy tartozással rendelkező cégeknél tehát itt sem kell jelentős adófizetési kötelezettségekre számítani.

Cégeladás költségei

A cégeladás során alapvetően az alábbi költségek léphetnek fel:

  • Átvilágítási és a cég vagyonának felmérését szolgáló költségek (pl. ingatlanszakértő)
  • A vevő felkutatásának költségei
  • A cég „feltőkítésére” fordított kiadások
  • Ügyvédi költség, közzétételi illeték (ezeket a vevő viseli)
  • A vagyon átadásának költségei

Cégek eladásának buktatói

A cégek eladása nem kockázatmentes tranzakció az sem a vevő, sem eladó számára!
Íme néhány példa erre:

  • A volt tulajdonos felelőssége továbbra is fennállhat a nem ismert, utólag felmerült tartozásokra
  • Amennyiben az eladás rosszhiszemű, pl. szándékosan tartozás ki nem fizetésére vonatkozik, úgy az előző tulajdonos felelőssége fennállhat, akár eltiltást is eredményezhet
  • Az eladó nem tudhatja, mit fog az új tulajdonos tenni a céggel. Amennyiben közismert volt cég, az új üzleti döntéseket összeköthetik a volt tulajdonos személyével
  • Ha nem megfelel a dokumentáltság, a cég nem lett átvilágítva, akkor csak újabb bonyodalmak keletkezhetnek, amelyek – a dokumentumanyag átadása miatt – már kibogozhatatlanok, védhetetlenek lesznek
A kockázatok csökkentése érdekében érdemes szakemberhez fordulnunk cég eladása során. Ezzel biztosíthatjuk, hogy az adminisztratív, cégjogi hiányosságok feltárásra, pótlásra kerüljenek, a dokumentumanyag megfelelően felleltározásra kerüljön, a cégeladás megfeleljen a jogi követelményeknek, illetve az eladás megfelelő bejegyzése, közzététele is megtörténjen.

További információ a www.whisperingtree.hu weboldalon.


2015. május 31., vasárnap

Kisebb multinacionális cégek könyvelésének sajátosságai

A magyarországi kisebb multinacionális cégek általában egy nagyobb vállalatcsoport hazai leányvállalatai.
Könyvelésük sajátosságaira az alábbi jellemző:
  • Angol nyelvű kapcsolattartás
  • Rendszeres, általában havi reporting (jelentéskészítés) egyedi struktúrában
  • Beszámoló elkészítése angol nyelven is
  • Könyvvizsgálat magas szinten
  • Esetleges controlling feladatok ellátása
  • Modern informatikai megoldások



Angol nyelvű kapcsolattartás

Az angol a gyakorlatban az üzleti világ eszperantója. Amennyiben multinacionális cégek könyveléséről van szó, úgy már szinte elengedhetetlen a felső fokú szakmai nyelv ismerete, a folyékony tárgyalási képesség.

Rendszeres, általában havi reporting (jelentéskészítés) egyedi struktúrában

A multinacionális cégek jellemzően tőzsdén jegyzett cégek, így rendszeresen, havonta kell közölniük előzetes adatokat. A multinacionális cégekre jellemző a rendszeres, havi zárás, aminek határideje nagyon szűk, a tárgyhónapot követő harmadik vagy negyedik munkanap, ami a hazai ünnepnapokhoz nem igazodik.
Könyvelésüket ezért naprakész állapotban kell tartani, mivel a zárás és az azzal járó feladatok önmagukban is sok időt emésztenek fel.
A megfelelő reportingot mindig megelőzi a belföldi és külföldi főkönyvi kivonatok egyeztetése, megfeleltetése (mapping), ami komoly átgondolást és szakértelmet kíván.
A reportálás nyelve általában szintén angol.

Beszámoló elkészítése angol nyelven is

Mivel jellemző, hogy az éves, illetve egyszerűsített éves beszámoló aláírását külföldi ügyvezető fogja végezni, ezért angol vagy más idegen nyelven is szeretné látni a szignózásra váró beszámolót. A jobbik esetben csak a számszaki adatok fontosak, tehát a mérleg és az eredménykimutatás, de felmerülhet az igény a kiegészítő melléklet lefordítására is.
Amennyiben nem kívánunk 100 000-es nagyságrendű összeget elkölteni fordítóirodáknál, úgy a maga szintű angol nyelvtudás itt is elengedhetetlen.

Könyvvizsgálat magas szinten

Ha már beszámoló, akkor könyvvizsgálat. A multinacionális cégek jellemzően nemzetközi könyvvizsgáló cégekkel dolgoznak, akik akár a Big 4-ból is kikerülhetnek. Fel kell készülni az alapos, mindenre kiterjedő auditra igen szűk határidővel, amely jelentős munkaleterhelést jelent.
Itt nem arról van szó, hogy keresünk egy könyvvizsgálót, aki mindent aláír pár nap munka után. Nagy eséllyel ezt nem ússzuk meg.
Készüljünk fel ezen felül a belső auditra is, amennyiben ezt a cég ISO minősítése vagy company policy-je (belső szabályzat) szükségessé teszi.

Esetleges controlling feladatok ellátása

Nagyobb cégek már önálló hazai kontrollert alkalmaznak, ám kisebb cégeknél ezt általában regionális szinten végzik el. Készülni kell ezért az ilyen jellegű kérdésekre és a szoros együttműködésre. Nem elég csupán a főkönyv adatait közölni más könyvviteli információk gyors és precíz kimutatására is szükség lehet.

Modern informatikai megoldások

A globális gazdaság elképzelhetetlen lenne modern informatikai megoldások nélkül. Skype, felhő, Hyperion, CRM, integrált pénzügyi rendszerek – hogy csak a legismertebbeket említsük.
Lépést kell tartani ezekkel a komplex rendszerekkel. Ezen felül magas fokú Excel ismeretek nélkül ne is fogjunk hozzá ilyen cég könyveléséhez, mert e nélkül nem lehetséges a nagy mennyiségű adat feldolgozása, átfordítása, elemzése.

Összefoglaló

A multinacionális cégek könyvelés, komoly, komplex és kihívásokkal teli könyvelési feladat. Bár a belföldi törvényeknek való megfelelés itt is kiemelt szempont, mégsem javasolható ilyen munka olyan könyvelőirodáknak, amelyek csak hazai cégek könyvelésében jártasak, a „multis” tapasztalat elengedhetetlen.
További információ a www.whisperingtree.hu weboldalon.

Cégek megszűnése, megszüntetése

Amennyiben társas vállalkozásnak, azaz betéti társaságnak, közös vezetésű vállalatnak, korlátolt felelősségű társaságnak, esetleg részvénytársaságnak vagyunk tulajdonosai, és nem kívánjuk tovább folytatni a tevékenységünket, úgy a céget meg kell szüntetnünk.

Milyen lehetőségeink nyílnak erre?

  • Végelszámolás: saját elhatározásból történő megszűnés, oly módon, hogy a cég fizetőképessége az eljárás alatt is mindvégig fennáll. Ez azt jelenti, hogy minden tartozást ki tudunk fizetni.
  • Felszámolás: saját elhatározásból vagy külső fél által történő kérelemre induló eljárás, amelyben a cég fizetőképessége már nem áll fenn, vagyis a cég vagyona nem fedezi a kötelezettségeket.
  • Kényszertörlési eljárás: a cég jogutód nélküli megszűnését eredményezi, és amely a végelszámolással és felszámolási eljárással ellentétben a cég visszafordíthatatlan megszűnésére irányul

Végelszámolás

A végelszámolás esetében a cég fizetőképessége nagyon fontos szempont, illetve az is, hogy ez az eljárás végéig is fennálljon, ellenkező esetben a végelszámolás felszámolási eljárásba csaphat át.

Mi kell a végelszámoláshoz?

  • A gazdasági társaság legfőbb szervének egyöntetű határozata
  • Végelszámoló kijelölése, aki lehet a gazdasági társaság tagja, esetleg egy külső, harmadik személy vagy gazdasági társaság
  • A végelszámolás és a végelszámoló személyének bejelentése a Cégbíróság/NAV felé
  • Az adminisztrációs feladatok (záró adóbevallások, záró mérleg, záró vagyonfelosztási javaslat, adóvizsgálatok) lebonyolítása
  • A cég jogutód nélküli megszűnésének bejelentése

A végelszámolás eredménye

A cég tartozás nélkül szűnik meg, a tagok minden megkötés nélkül új gazdasági társaságot alakíthatnak, a vezető tisztségviselő is vállalhat hasonló tisztséget más társaságban.

Felszámolás

Mi kell a felszámoláshoz?

  • A felszámolás elindulhat saját elhatározásból, illetve külső fél általi bejelentésre (pl. egy szállító által)
  • A felszámolás bejelentése a Cégbírósághoz
  • A felszámolást nyilvántartásba vett felszámoló végzi, amelyet a Cégbíróság jelöl ki
  • Az adminisztrációs feladatok elvégzése (záró bevallások, zárómélreg, záróleltár elkészítése és átadása a felszámoló részére)

A felszámolás eredménye

A cég tartozással szűnik meg, ami sajnos a törvény erejénél fogva eltiltást jelenthet a későbbi ügyvezetéstől, illetve korlátlan felelősségi vagy többségi tulajdonosok sem lehetünk a későbbiekben évig.

Kényszertörlés

Mi kell a kényszertörléshez?

A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el amennyiben:
  • A céget megszűntnek nyilvánítja
  • A cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be és törlése iránt kérelmet nem terjesztett elő
  • A cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre
  • A cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye

A kényszertörlés eredménye

A cég ugyan megszűnik, de akár a felszámolásnál említett eltiltás is lehet az eredménye.

Egyéb lehetőségek a cégtől való „megszabadulásra”

Könnyen elképzelhető, hogy egy cég azért mert nekünk nem ér semmit, másoknak még értéket jelenthet. 

Miért?
  • Mert a tartozásokat át lehet ütemezni, egyezséget lehet kérni
  • A NAV és egyéb adótartozásokra méltányosságot, részletet lehet kérni
  • A társaság olyan vagyonnal rendelkezik, ami más számára értékes, azt hasznosítani tudja, így a gazdasági értéke a könyv szerinti értékénél magasabb
  • Néha egyszerűbb céget venni, mint új céget alapítani. A már meglévő múltnak, megkötött szerződéseknek, arculatnak, weboldalnak stb. jelentős értéke lehet
Minden esetben érdemes tájékozódni a cég eladásának lehetőségéről, mivel ez egyszerű, gyors, és hatékony megoldást jelenthet a fent említett eljárásokkal szemben.
Fontos azonban szem előtt tartani, hogy ilyen esetben is érdemes a céget megfelelően átvilágítani a felelősség határainak egyértelmű meghatározására, illetve a későbbi következmények elkerülésére.
A másik oldalról a törvény szankcionálja a rosszhiszemű eladást, amikor valaki szándékosan, nem megfelelően dokumentálva, tartozások alóli mentesülés céljából stb. adja el a cégét. Az eladás ebben az esetben később is felvetheti a tagok, vezető tisztségviselő felelősségét.
Már csak ezért is érdemes a céget megbízható vevőnek, megfelelő átvilágítás után, minden adminisztratív kötelezettségnek eleget téve átadni.
További információ a www.whisperingtree.hu weboldalon.

2015. május 30., szombat

Alkalmi munkavállalás adózása a munkavállalónál

Sok cég, elsősorban munkaerő-közvetítők esetében népszerű foglalkoztatási forma az alkalmi munkavállalás.
A gyakorlatban lehet olyan megoldásokkal találkozni, hogy egy éven belül több cég is alkalmi vagy idénymunkát biztosít a munkavállaló számára amellett, hogy teljes munkaidős munkát is végez az illető. Jellemzően mind a „fő” munkáltató, mind pedig az „alkalmi” foglalkoztatók ugyanabból az érdekkörből kerülnek ki.
A konstrukció munkáltatók számára kínált előnyei nyilvánvalóak. De mi a helyzet a munkavállalóval?
A jelenlegi írás az adózási következményeit vizsgálja meg a magánszemélynél ezzel segítve az adóbevallás helyes elkészítését.
Röviden áttekintjük az alkalmi munka lényegét, utána az adóbevallásnál kitérünk az SZJA bevallás kitöltésére, illetve az adó megfizetésének lehetséges módjaira is.

Az alkalmi munkáról röviden

Az alkalmi munka hivatalos neve: egyszerűsített foglalkoztatás. Két módon létesíthető így munkaviszony:
  • Mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára
    • Ebben az esetben azonos felek között a munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.
  • Alkalmi munkára
    • Ebben az esetben a munkáltató és a munkavállaló között a munkaviszony
      • összesen legfeljebb öt egymást követő naptári nap, és
      • egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári nap, és
      • egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári nap lehet.

Bevallási kötelezettség

Főszabályként a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét elektronikus úton havonta az ún 08-as számú nyomtatványon, a tárgyhót követő hó 12. napjáig teljesíti.
Ez azt jelenti, hogy az Adóhatóságnak tudomása van a magánszemélyeknek kifizetett jövedelmekről, ezek bekerülnek a rendszerébe, és ún. kontroll-adatként szolgálnak majd a benyújtott SZJA bevallások adataihoz képest.
Itt el is érkeztünk a bevallás teljesítésének kérdéséhez.

Alkalmi munka személyi jövedelemadó vonzata, SZJA bevallás kitöltése

Nem kell feltüntetni az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételét a személyi jövedelemadó bevallásában (vagyis a bevételnek nincs adóköteles jövedelemtartalma), ha az ebből származó bevétel nem haladja meg a mentesített keretösszeget. Ha más adóköteles jövedelme nincs, akkor bevallást sem kell benyújtani.
Mi az a mentesített keretösszeg?
Az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma szorozva az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy - ha a munkavállaló alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár - a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegével.
Ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel meghaladja a mentesített keretösszeget, akkor adóköteles jövedelem keletkezik. Az SZJA bevallásban a bevételnek a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell szerepeltetni a munkaviszonyból származó jövedelem soron. Amennyiben más munkaviszonyból származó jövedelem is van más munkáltatótól, akkor természetesen ehhez hozzá kell azt adni.
A munkáltató jellemzően nem fog év közben adóelőleget levonni. Ez két kellemetlen ténnyel szembesíti a munkavállalót:
  • Év közben főszabály szerint a magánszemélynek is adóelőleget kell(ene) fizetnie, amennyiben ezt a kifizető nem teszi meg.
  • Év végén a bevallás kitöltése után még fizetendő SZJA kötelezettsége keletkezik.

Javaslatok

Amennyiben adótartozás keletkezik, az alábbiakat tudjuk javasolni:
Kérjen részletfizetési lehetőséget, amit a bevallással egyidejűleg tehet meg, legfeljebb 6 havi részlet kérhető. Fontos, hogy ebben az esetben is az első részlet már a bevallás benyújtásának határidejével (május 20.) esedékessé válik.
A részletfizetési kérelem határidejének elmulasztása jogvesztő. Ez azt jelenti, hogy május 20. után már nem kérhető. Így ha valaki elkésve nyújtja be a bevallását, az már nem élhet ezzel a lehetőséggel. Ebben az esetben sincs veszve minden. A bevallás benyújtása után ún. fizetési kedvezmény kérhető a részletfizetés érdekében, ám ez sokkal bonyolultabb eljárás, és akár vissza is utasíthatja az Adóhatóság.

Összefoglalás


  • Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony kedvező forma a munkáltatók számára.
  • Az így szerzett bevételt nem szabad „eltitkolni” az Adóhatóság elől, minden esetben valljuk be, mert a Hatóságnak a munkáltató által teljesített havi rendszeres bevallások által tudomása van ezekről a bevételekről.
  • Az alkalmi és idénymunka nem minden esetben lesz adóköteles magánszemélyeknél. Van egy ún. mentesíthető keretösszeg.
  • Ha adótartozás keletkezik, arra automatikusan, fizetési kedvezményi eljárás nélkül kérhető részletfizetés a bevallásban.
  • Az alkalmi munkavállalás nem jogosít pénzbeli egészségügyi ellátásokra (pl. táppénz, baleseti táppénz)
  • Ha nem vagyunk biztosak, hogyan töltsük ki az adóbevallást, illetve nem tudjuk kifizetni az adótartozást, forduljunk szakemberhez a büntetés és a végrehajtás kockázatának elkerülése érdekében.

További információ a www.whisperingtree.hu weboldalon.